Macska-barlang

Kutatási napló

2010. november 21.

A korábbi évek felmérései alapján (elsősorban az idei júliusi bejárásra alapozva) már volt némi rálátásunk arra, hogy az idei évre jellemző nagy mennyiségű csapadékmennyiség (gondolunk itt elsősorban a sokak számára tragádiát jelentő késő tavaszi, nyár eleji esőzésekre) képesek a barlang sok helyen már inkatívnak vélt nyelőit is aktivizálni és jelentősen átformálni a belső tereket.

A térképen bejelöltem azokat a helyeket, ahol véleményem szerint most is aktív víznyelés folyik. A bejelölt helyek közül a kettes számút kb. két éve láttam először (azelőtt viszont nyoma sem volt) és azóta tekintélyesen megnövekedett. Jelenleg az alsó terem hatalmas iszapból, talajbemosásból és kőzettörmelékből álló masszív kupacának (valójában ez egy kisebb domb) oldalába szabályos, legalább másfél méter mély talajszelvényt vágott a víz, aminek az aljában egy kisebb, Déli irányban kiterjedő üregben el is tűnik. A hármas számú nyelőnek (az Északi barlangrész lejáratánk alján, a perem alatt) is láttam már korábban nyelés nyomait, de ott most tisztára mosott köveket látni, amik mögött szabad (beljebb nyilván eliszapolódott) rés látszik. Az Északi oldalág aljában (4. számú nyelő) szabályos uszadékfa gyűjtőhely van (a korhadék miatt valószínűleg a szén-dioxid tartalom is magasabb), alatta egy eliszapolódott, de láthatóan még aktív nyelő. Hasonló a helyzet a barlang főágának Déli alsó részén is, ahol ahogy régen, úgy most is átengedhet valamennyi vizet a kőzettörmelék, amit kisebb vízhozam esetén sajnos egyre tovább tölt a lerakódott hordalék (ez látszik a fotón is). A falak kivétel nélkül mindenhol nedvesek voltak júliusban és most novemberben is. A cseppkőképződés egyes helyeken látványosan újjáéledt, a vizes kőzeten még a régi elaggott tetarátás lefolyások is egész "újszerűen" hatnak.

Előzetes munkaterv 2011-re:

A munkát - még a tavaszi hóolvadás előtt - próbabontásokkal lenne célszerű elkezdeni, különös tekintettel arra, hogy a téli hidegben talán erősebb huzatolásra van esély. (A jelenleg aktívnak vélt nyelési pontok közül a november végi bejárásnál egyedül a 2. számú mutatott némi huzatot.)

Összevetve a korábbi kutatások és a legújabb bejárások eredményeit, valószínűnek látszik, hogy a bontás erőit a Főágra érdemes koncentrálni. Ezzel párhuzamosan ajánlatos lenne az alsó szinten is dolgozni, elkerülve azonban az alsó szintnek a főág felé (Dél-Kelet) történő bővítését. Itt inkább a mára teljesen eltömődött oldalágak kutatását kellene folytatni.

A törmelék kiszállítását egyelőre függesztett csigasoron, átakasztással szeretnénk megoldani. Ennek kiépítését legkésőbb 2011 tavaszáig meg kell oldani. További problémát jelent a barlang időszakos elárasztása, amivel nem csak a munkahelyek védelme, de a folyamatos feltöltődés és talajbemosódás miatt is foglalkoznunk kell. A sokféle ötlet közül az látszik a legjárhatóbbnak, ha a barlang szádája előtt, az időszakos vízmosás útjában, a sziklába lefúrt betonvasakkal próbáljuk meg felfogni az uszadékot. A talajbemosódás ellen duzzasztómedencével és ülepítéssel lehetne védekezni, ennek kiépítése azonban túlságosan nagy erőforrásokat igényel, ezért addig nem kerítünk rá sort, amíg a próbabontások nem igazolják, hogy megéri a befektetést.

Vasek