Felszíni csapatépítés

Pacalparti Pilisvöröváron

Júliusban végre összejött a társaság egy kis közös lazulásra. Az esemény apropója egy nyálcsorgatós beszélgetés volt, amit közel egy éve folytattunk le Tüncivel (ez a "lefolytatás" olyan jogászosan hangzik, nem?), és aminek a témája a pacalpörkölt volt. Mivel Tündével mindketten imádjuk a pacalt, a témán akkor annyira felbuzdultunk, hogy elhatároztuk, egyszer csinálunk egy pacalpörit, amúgy "Guru módra". Ennek zálogaként Tünci be is szerezte az alapanyagot, ami a mélyhűtőben átfeküdt vagy 10 hónapot, amikor végre észbekaptunk, és összehoztuk ezt a bulit. Persze barlangászbuli nincs barlang nélkül, úgyhogy pacalozás előtt testületileg meglátogattuk az Ariadne-bg.-ot, ahol Kovács Ricsiék kutatótábora folyt éppen. A látogatásért cserébe bevállaltunk egy transzportot, a barlang egy kevésbé látogatott részébe vittünk le egy szétszerelt állapotban lévő létrát. A jeles nap előtt Hegyessy Tomi csak ennyit írt az eseményről: "Létrákat fogunk cipelni a Nagy-Hasadékba, ami a Leány-barlang hátsó részében található. Utána megpróbálunk valamelyik irányban kijutni a barlangból." :-) Otthon már várt minket a mugli csapat ("barlangtalan népség") és az Orsi által előfőzött pacal, amitől az egész lakásban ázottkutya szag terjengett. Szerencsére a buli további része a kertben folyt, úgyhogy ez senkit sem zavart (szegény Orsit kivéve, aki utána jódarabig rá sem bírt nézni a pacalra). A főzést én fejeztem be bográcsban (újabb két óra), volt benne köröm is (már csak egy kis velő hiányzott egy igazi "vegapartihoz"), közben folyamatosan folyt a sör, amiből irdatlan mennyiség fogyott (ezt másnap konstatáltam, amikor Orsi összegyűjtötte azaz üres sörösdobozokat és nem lehetett tőlük rendesen bemenni a konyhába), de jó barlangászok módjára gyakorlatilag minden alkoholt megittunk.

Vasek