Ferenc-hegyi-barlang, mélyszinti kutatótúra - szeptember 23.

Látogatás a Déli-nagy-hasadékban

Idestova két és fél éve nem jártam a mélyszint Déli végpontja felé vezető barlangrészben, úgyhogy a többiekhez hasonlóan nagy lelkesedéssel csatlakoztam kis csapatunkhoz. Megint meg kellett állapítanom, hogy milyen sokat számít a gyakorlottság és a kondi. Nem mintha babérokra akartunk volna törni, de különösebb sietség nélkül és a szokásos treccsparti-szünetekkel együtt, három óra alatt megjártuk az utat a Szegycsontvágó utáni második gömbfülkéig oda-vissza. (Onnan már csak egy köpés a Szürke-hasadék, ami a barlang bejáratától számítva a legtávolabbi ismert végpont.)

Öröm volt újra látni és érezni a rég elfeledett helyeket, sőt még egy igen kellemes meglepetésben is részesültem. Ez a Cső nevű rövid, de annál szívatósabb járatszakasz hiánya volt. A Cső, ami régen a mélyszinti lejárat aknasorát követő zeg-zúgos részt választotta el a Szülinapi-ág és Szürke-hasadék elágazása felé vezető szakasztól, egyike volt a titkos "nem szeretem helyeimnnek". Az ilyeneknek a nevét- mint valami ördögűző mantrát - az ember mindaddig mondogatja magában, amíg túl nem jut rajta. Én is már javában citáltam, hogy "jaj a Cső, mindjárt jön a Cső", amikor fellélegezve realizáltam, hogy már rég elhagytuk azt a helyet, ahol le kellett volna ereszkedni és furmányos módon belemászni a borsókővel és tépett overalldarabokkal bélelt térd-zúzdába... Különös dolog, hogy minden ember más és más helyektől tart a barlangban. A nyilvánvaló anatómiai összefüggéseken túl (hosszúlábú, magas emberek általában jobban tartanak az ilyen origami jellegű testhajtogatásoktól, mint a rövidlábú, alacsony barlangászok, akik inkább a szélesebb hasadékok áttravizása miatt szoktak aggódni) végsősoron ez is ugyanott dől el, mint a legtöbb dolog a világon: az agyban :-)

Emesének a Szegycsontvágó és az utána következő szűkület okozott nehéz perceket (emlékszem, hogy a Szegycsontvágó utáni első gömbfülkébe vezető agyagos-letapadós lyukat én is csak másodjára mertem bevállalni), de amit mégis jó volt látni, hogy egy rutinos barlangász okosan fel tudja mérni hogy mikor mennyit vállalhat. Egy kis pihegés a Déli-nagy-hasadék utolsó termében és már indulhattunk is kifelé.